Az irigység

Az irigy ember magának akarja, ami másoké, és az után sóvárog, amit mások birtokolnak. Vagy nem akarja magának, hanem csak azt akarja, hogy az irigység tárgya ne legyen az irigység célpontjáé. A mások iránti bosszúság érzése, amelyet javaik, jólétük, helyzetük, állásuk vagy hírnevük vált ki. Az irigység egyike a legrosszabb jellemvonásoknak, és hatásaiban az egyik legkárosabb.

A harag
Harag ébred az emberben akkor, ha megsértik, becsmérlik, kritizálják, amikor rámutatnak a hiányosságaira. Akkor is haragot érzünk, ha valaki vágyaink beteljesülésének útjában áll. A harag olyan erős érzelem, amelyet egy valós vagy képzelt sértés vált ki, s amely együtt járhat a bosszúvággyal.

A torkosság
Azaz mértéktelenség evésben-ivásban. A mértékletesség szabályai távolról sem merülnek ki a szeszes italok korlátozásával. Az izgató és túlzott mennyiségű ételek épp oly károsak, és sok esetben az iszákosság útkészítői. 

A kevélység
A kevélység a büszkeség elfajulása; míg a büszke ember nagy becset tulajdonít személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképpen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély, főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra. A büszke a maga érdemét beszéli; a kevély mások érdemét lenézi. A kevélység az öntudat túltengése, önmagunk mások fölé helyezése. A szó további szinonimái: önteltség, gőg.

A bujaság
A nemi gyönyör mértéktelen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. A buja emberből hiányzik a nemi élet kontrollja. Az Istentől kapott, bennünk jelen lévő természetes nemi vágyat öncélú élvhajhász aktussá silányítja.

A világot a pénz és a szex irányítja. A világ minden táján a szenvedély uralkodik mindenek felett. A világ túláradó szexuális mámorban úszik. Hiányzik az Istenről való elmélkedés.

A jóra való restség
Azaz vonakodás a szükséges áldozathozataltól vagy erőfeszítéstől.
„Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.” – írja a Biblia.
A henyélés minden bűnnek a forrása.

A fösvénység
A fösvénység vagy zsugoriság a megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás. E ragaszkodás megmutatkozhat a szerzés túlzó vágyában (kapzsiság) és a megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás túlzottságát jelzi, hogy a fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét, esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog.